TATABÁNYAI BÉRLAKÁSOK SZABÁLYOZÁSA: Szücsnéék tovább sarcolnak és mutyiznak!
Márciusi ülésén a képviselő-testület Szücsné Posztovics Ilona polgármester és Zsidek Ferenc frakcióvezető által fémjelzett sokpárti tömörülése Boda Bánk (Mi Hazánk) újdonsült “frakciótag” közös, többségi döntésével elfogadta az új lakásbérleti szabályozást. Mindez a költségvetés bevételi oldalának megtámasztásához kellett, ami a bérlők szempontjait igazán nem vette figyelembe.
Talán a leginkább húsbavágó következménye a rendeletnek, hogy sokaknak egyik hónapról a másikra 3-4-szeres díjat kellett az önkormányzat részére fizetni, még úgy is, hogy óvadék fizetésére végül nem került sor. Az új rendelet semmilyen átmenetet nem biztosított.
Maga a szabályozás ezenkívül is sok problémát okozott és jogilag sem a legprecízebbre sikerült, ami oda vezetett, hogy június elején rendkívüli ülésen kellett a rendeletet módosítania Tatabányai Megyei Jogú Város közgyűlésének.
A közvetlen kiváltó oka a rendelet módosításának, hogy elkezdtek sok olyan bérlőnek több százezres csekket kiszórni, akik eddig szociális alapon béreltek a lakást. Mint azt Dr. Szeidl Bernadett jegyző asszony a rendkívüli ülésen el is mondta, az ide vezető problémát mindaddig nem is érzékelték, amíg egyes képviselők fel nem hívták rá a figyelmet.
A rendkívüli ülésen elhangzottak is megerősítették, hogy Tatabányán fájóan hiányzik az érdemi lakáskoncepció. Egy olyan, ahol nem csupán az önkormányzati lakbéreket szabályozzák, hanem foglalkoznak a lakhatás sok más aspektusával is.
Ezek után nézzük meg a jelenlegi lakásrendelet legfontosabb elemeit, ahol még változtatásra szorul:
I. Régóta átláthatatlan a bérlakások osztogatása, rengeteg olyan eset van, ahol egyedi döntések alapján kapnak valakik valamilyen okból bérlakást. Az információkat pedig a városvezetés igyekszik minél jobban titkolni.
Ezért is aggasztó, hogy újabb gumiszabályt tettek a rendeletbe, az ún. “Rendkívüli települési érdek” elnevezésre hallgató kategóriát.
- Egy olyan, a helyi közösség szempontjából kiemelkedő jelentőségű, nem szokványos vagy halaszthatatlan érdek, amely az önkormányzat működőképességének fenntartását, a lakosság alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférését, vagy egy adott településrészen jelentkező sürgős problémák kezelését szolgálja.
Az ülésen feltett képviselői kérdésre, hogy mit jelent mindez, mindössze azt a példát tudták mondani, hogy ha itt lenne valami nagyobb beruházás és speciális szakértelemmel rendelkező szakembernek kellene adni önkormányzati bérlakást.
Ezzel csak az a gond, hogy a projekt büdzséjébe vajon miért nem fér bele egy piaci lakásbérlet finanszírozása? Szerintünk ez inkább egy újabb lehetőséget biztosít egy későbbi mutyira.
II. Komoly anomália, hogy a szociális alapú bérletből piaci alapúvá minősített bérlet esetén nem kell óvadékot fizetnie a bérlőnek, ellentétben azzal, ha valaki pályázat útján nyeri el egy ilyen lakás bérleti jogát.
Hogy miért nem kell óvadékot fizetni ilyenkor, Szücsné polgármester asszony azt mondta, hogy akit átsorolnak ennél a a magasabb jövedelme miatt, annak már van bérleti előélete, így tőle nem szükséges óvadékot kérni. Ezzel mindösszesen két probléma van! Először, az önkormányzat most is görget maga előtt összesen több százmillió forintra rúgó követelés állományt, aminek nem tudjuk mi lesz a sorsa.
Másrészről meglehetősen visszás a helyzet, hogy sok bérlőnek pihen több százezer forintos óvadéka az önkormányzatnál, míg másoknak nem kell ilyet fizetnie.
Maga a szabályozás ezenkívül is sok problémát okozott és jogilag sem a legprecízebbre sikerült, ami oda vezetett, hogy június elején rendkívüli ülésen kellett a rendeletet módosítania Tatabányai Megyei Jogú Város közgyűlésének.
A közvetlen kiváltó oka a rendelet módosításának, hogy elkezdtek sok olyan bérlőnek több százezres csekket kiszórni, akik eddig szociális alapon béreltek a lakást. Mint azt Dr. Szeidl Bernadett jegyző asszony a rendkívüli ülésen el is mondta, az ide vezető problémát mindaddig nem is érzékelték, amíg egyes képviselők fel nem hívták rá a figyelmet.
A rendkívüli ülésen elhangzottak is megerősítették, hogy Tatabányán fájóan hiányzik az érdemi lakáskoncepció. Egy olyan, ahol nem csupán az önkormányzati lakbéreket szabályozzák, hanem foglalkoznak a lakhatás sok más aspektusával is.
Ezek után nézzük meg a jelenlegi lakásrendelet legfontosabb elemeit, ahol még változtatásra szorul:
I. Régóta átláthatatlan a bérlakások osztogatása, rengeteg olyan eset van, ahol egyedi döntések alapján kapnak valakik valamilyen okból bérlakást. Az információkat pedig a városvezetés igyekszik minél jobban titkolni.
Ezért is aggasztó, hogy újabb gumiszabályt tettek a rendeletbe, az ún. “Rendkívüli települési érdek” elnevezésre hallgató kategóriát.
- Egy olyan, a helyi közösség szempontjából kiemelkedő jelentőségű, nem szokványos vagy halaszthatatlan érdek, amely az önkormányzat működőképességének fenntartását, a lakosság alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférését, vagy egy adott településrészen jelentkező sürgős problémák kezelését szolgálja.
Az ülésen feltett képviselői kérdésre, hogy mit jelent mindez, mindössze azt a példát tudták mondani, hogy ha itt lenne valami nagyobb beruházás és speciális szakértelemmel rendelkező szakembernek kellene adni önkormányzati bérlakást.
Ezzel csak az a gond, hogy a projekt büdzséjébe vajon miért nem fér bele egy piaci lakásbérlet finanszírozása? Szerintünk ez inkább egy újabb lehetőséget biztosít egy későbbi mutyira.
II. Komoly anomália, hogy a szociális alapú bérletből piaci alapúvá minősített bérlet esetén nem kell óvadékot fizetnie a bérlőnek, ellentétben azzal, ha valaki pályázat útján nyeri el egy ilyen lakás bérleti jogát.
Hogy miért nem kell óvadékot fizetni ilyenkor, Szücsné polgármester asszony azt mondta, hogy akit átsorolnak ennél a a magasabb jövedelme miatt, annak már van bérleti előélete, így tőle nem szükséges óvadékot kérni. Ezzel mindösszesen két probléma van! Először, az önkormányzat most is görget maga előtt összesen több százmillió forintra rúgó követelés állományt, aminek nem tudjuk mi lesz a sorsa.
Másrészről meglehetősen visszás a helyzet, hogy sok bérlőnek pihen több százezer forintos óvadéka az önkormányzatnál, míg másoknak nem kell ilyet fizetnie.
III. Két típusú önkormányzati bérlakás van, az egyik a vegyes tulajdonú bérlakások, ahol nem csak önkormányzati lakások vannak. A másik típus az ún. a zárolt tömb, ahol kizárólagosan önkormányzati tulajdonú lakások vannak.
Az első esetben egyértelmű a közös költség fizetése a második esetben azonban érthetetlen módon fizettet a lakókkal közös költséget az önkormányzat.
A lakásrendelet 25§-a ugyanis kimondja, hogy a Bérbeadó köteles gondoskodni:
a) a bérlő által bejelentett karbantartási igények fogadásáról és azok kivizsgálásáról,
b) kizárólag önkormányzati tulajdonú épülettömbben, lépcsőházban lévő lakások esetén a rágcsáló és rovarírtásról,
c) kizárólag önkormányzati tulajdonú épülettömbben lévő lakások esetén a közműellátás biztosításáról,
d) kizárólag önkormányzati tulajdonú épülettömbben, lépcsőházban lévő lakások esetén közös használatra szolgáló területek tisztántartásáról (házfelügyelői szolgáltatás) valamint,
e) a kommunális hulladék gyűjtéséről és elszállíttatásáról.
f) a kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.
Vagyis az önkormányzat közös költséget úgy szed a bérlakásban élőktől, hogy leírja, tulajdonképpen mindezt neki kellene kifizetnie, hiszen a fentiek alkotják gyakorlatilag a közös költség elemeit. Ezen kívül elenyésző kiadás merülhet fel egy társasházban.
IV. Az már csak apróság a rendelet furcsaságai között, hogy semmit nem mond a bérlőkijelölési joggal rendelkező szervezetek szerződéseiről, pl. hol érhetőek ezek el? Régóta adós ezzel a jelenlegi városvezetés.
Ez annál is fontosabb lenne, mert a rendelet 31§-a szabad kezet ad bizonyos esetekben a polgármesternek, bizonyos cégek számára önkormányzati lakást biztosítani.
A hivatkozott paragrafus erre vonatkozó része az alábbiakat mondja:
(10) A Bérbeadó szakbizottság jogosult bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodást kötni öt, legfeljebb tíz lakásra vonatkozóan azzal a gazdasági társasággal, amely Tatabányán vagy a Tatabánya-Környe Ipari Parkban legalább 1000 főt foglalkoztat, három legfeljebb öt lakásra vonatkozóan azzal a gazdasági társasággal, amely Tatabányán vagy a Tatabánya-Környe Ipari Parkban legalább 500 főt foglalkoztat, egy legfeljebb kettő lakásra vonatkozóan pedig azzal a gazdasági társasággal, amely Tatabányán vagy a Tatabánya-Környe Ipari Parkban legalább 200 főt foglalkoztat.
(11) A Bérbeadó szakbizottság jogosult továbbá bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodást kötni egyedi elbírálás alapján az Önkormányzat költségvetési szervével, állami költségvetési szervvel, vagy önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társasággal is.
(12) Piaci II. alapú bérlakások esetén a polgármester jogosult bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodást kötni, melynek során a (10) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
A fentiek tükrében egyértelmű, hogy a drágább, de a piacinál kedvezőbb önkormányzati bérlakások esetén a polgármester köthet cégekkel úgy szerződést, hogy az ő saját belátására van mindez bízva.
Összefoglalva a jelenlegi lakásrendeletben is visszatükröződik az a hosszú ideje folytatott gyakorlat, hogy a városvezetés (a félreértések elkerülése végett megjegyezzük, az előző politikai kurzusban is ezt folytatták) semmiben nem törekszik a bérlakással való gazdálkodás átláthatóságának javítására és a városvezetés magának kivételes jogokat vindikál.
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani? Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Amennyiben szeretnél a helyi közügyekben aktív lenni, csatlakozz a Generációk Tatabányáért Csoporthoz!
Az első esetben egyértelmű a közös költség fizetése a második esetben azonban érthetetlen módon fizettet a lakókkal közös költséget az önkormányzat.
A lakásrendelet 25§-a ugyanis kimondja, hogy a Bérbeadó köteles gondoskodni:
a) a bérlő által bejelentett karbantartási igények fogadásáról és azok kivizsgálásáról,
b) kizárólag önkormányzati tulajdonú épülettömbben, lépcsőházban lévő lakások esetén a rágcsáló és rovarírtásról,
c) kizárólag önkormányzati tulajdonú épülettömbben lévő lakások esetén a közműellátás biztosításáról,
d) kizárólag önkormányzati tulajdonú épülettömbben, lépcsőházban lévő lakások esetén közös használatra szolgáló területek tisztántartásáról (házfelügyelői szolgáltatás) valamint,
e) a kommunális hulladék gyűjtéséről és elszállíttatásáról.
f) a kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.
Vagyis az önkormányzat közös költséget úgy szed a bérlakásban élőktől, hogy leírja, tulajdonképpen mindezt neki kellene kifizetnie, hiszen a fentiek alkotják gyakorlatilag a közös költség elemeit. Ezen kívül elenyésző kiadás merülhet fel egy társasházban.
IV. Az már csak apróság a rendelet furcsaságai között, hogy semmit nem mond a bérlőkijelölési joggal rendelkező szervezetek szerződéseiről, pl. hol érhetőek ezek el? Régóta adós ezzel a jelenlegi városvezetés.
Ez annál is fontosabb lenne, mert a rendelet 31§-a szabad kezet ad bizonyos esetekben a polgármesternek, bizonyos cégek számára önkormányzati lakást biztosítani.
A hivatkozott paragrafus erre vonatkozó része az alábbiakat mondja:
(10) A Bérbeadó szakbizottság jogosult bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodást kötni öt, legfeljebb tíz lakásra vonatkozóan azzal a gazdasági társasággal, amely Tatabányán vagy a Tatabánya-Környe Ipari Parkban legalább 1000 főt foglalkoztat, három legfeljebb öt lakásra vonatkozóan azzal a gazdasági társasággal, amely Tatabányán vagy a Tatabánya-Környe Ipari Parkban legalább 500 főt foglalkoztat, egy legfeljebb kettő lakásra vonatkozóan pedig azzal a gazdasági társasággal, amely Tatabányán vagy a Tatabánya-Környe Ipari Parkban legalább 200 főt foglalkoztat.
(11) A Bérbeadó szakbizottság jogosult továbbá bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodást kötni egyedi elbírálás alapján az Önkormányzat költségvetési szervével, állami költségvetési szervvel, vagy önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társasággal is.
(12) Piaci II. alapú bérlakások esetén a polgármester jogosult bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodást kötni, melynek során a (10) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
A fentiek tükrében egyértelmű, hogy a drágább, de a piacinál kedvezőbb önkormányzati bérlakások esetén a polgármester köthet cégekkel úgy szerződést, hogy az ő saját belátására van mindez bízva.
Összefoglalva a jelenlegi lakásrendeletben is visszatükröződik az a hosszú ideje folytatott gyakorlat, hogy a városvezetés (a félreértések elkerülése végett megjegyezzük, az előző politikai kurzusban is ezt folytatták) semmiben nem törekszik a bérlakással való gazdálkodás átláthatóságának javítására és a városvezetés magának kivételes jogokat vindikál.
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani? Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Amennyiben szeretnél a helyi közügyekben aktív lenni, csatlakozz a Generációk Tatabányáért Csoporthoz!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése