Lezajlott a teknős gyűjtő akció a tatabányai Csónakázó tavon.
Az oda nem illő állatok nem tehetnek róla, hogy eredeti élőhelyükön befogták őket, vagy már eleve egy teknősfarmon születtek, majd a kereskedelem révén hazánkba kerültek. Itthon megvásárolták őket és új otthonba kerültek, ahol egy idő után unalmassá váltak és kidobták őket. Olyan vízben találták magukat, ahol egy őshonos teknősfaj is előfordul, de a túlélés érdekében küzdeniük kell az életben maradásért, ha máshogy nem megy, hát ki kell szorítani az eredeti lényeket onnan. Arról sem tudnak, hogy milyen betegségeket hordoznak, mely bennük csak lappang, de másokat megfertőzve azok pusztulását okozhatja.
Az eredeti élőhelyén kipusztulással veszélyeztetett kínai csíkosteknős egy szép nagy példánya.
Miért van ez? A háziállat kereskedelem – így a teknősöké is – nagy üzlet. Sokan szeretnének valami „természetet” csempészni az otthonukba. Erre komoly üzletág épül. Milliós nagyságrendben és széles választékban kínálják a színes, érdekes, aranyos és akkor még többnyire kis termetű állatokat. Haza véve azonban – különösen a jó minőségű és nagy mennyiségű tápnak köszönhetően – gyorsan növekednek és hamarosan túl kicsi lesz eddigi otthonuk. Megfelelő tartásukhoz szükséges berendezések (akvárium, fénycsövek, stb.) ára így már jóval százezer feletti összegbe kerül, ráadásul addigra „kiderül”, hogy takarítani is kell utána, meg már nem is érdekes annyira. Az emberek többsége jó ötletnek tartja, hogy megunt állatát ilyenkor kiviszi a közeli tóba és beleengedi, hogy „itt majd biztosan jó lesz neki”. Ekkor azonban versengés alakul ki a hazánkban őshonos, védett mocsári teknős és az idegen jövevények között, melyből rendszerint az agresszívabb fellépésű utóbbiak kerülnek ki győztesen. Ráadásul hordozhatnak olyan betegségeket is, melyekre ők már immunisak, viszont a mocsári teknős elpusztul tőle.
Egyetlen őshonos hazai teknősfajunk védelmének érdekében ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesülettel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, a Fővárosi Állat- és Növénykerttel, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatával, valamint lelkes önkéntesekkel együttműködve megpróbálják kifogni a tatabányai Csónakázó-tóból az ott elszaporodott idegenhonos teknősöket. Az elmúlt egy hétben számos teknőst sikerült befogni. Külön érdekesség, hogy az elterjedt vörösfülű és sárgafülű ékszerteknős – és ezek melanisztikus (sötét) változata – mellett számos más faj is előkerült. Többségük Észak-Amerikából származik: hieroglifás teknős, mississippi tarajosteknős, Nelson-ékszerteknős. A kínai csíkosteknős természetes elterjedési területe egy keskeny, tengerparthoz közeli sávban Sanghajtól Vietnám középső részéig ér. Mivel állománya az utóbbi évtizedekben az intenzív gyűjtés (kereskedelem és „konyha”), valamint élőhelyeinek gyors eltűnése miatt drasztikusan csökkent, a kipusztulással veszélyeztetett fajok közé sorolják!
Mit tegyünk a megunt teknőssel? Próbáljuk meg elajándékozni olyan gazdának, aki megfelelően tudja tartani, vagy kérdezzük meg a kereskedőt, hogy visszaveszi-e, esetleg vigyük el az állatkertbe. A legjobb persze az lenne, ha már vásárlás előtt felelősen átgondolnánk, hogy milyen kötelezettségeket jelent egy ilyen hosszú életű (30-40 év!) állatnak a tartása. (DINP)
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani? Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Amennyiben szeretnél a helyi közügyekben aktív lenni, csatlakozz a Generációk Tatabányáért Csoporthoz!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése