Az amerikai szövetségi fogyasztóvédelmi hatóság adatai szerint tavaly összesen 8,8 milliárd dolláros kárt okoztak az online csalások, és ez 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ebből a közösségimédia-platformokon keresztül kicsalt összegek 1,2 milliárd dollárt tettek ki. Hazánkban is egyre többen találkoznak különféle átverésekkel a közösségi médiában. A leggyakoribb módszerek a következők:
- Adathalászat apróhirdetésen keresztül
- Adománygyűjtés kétes háttérrel
- Álhírességek és hamis profilok
- Álügyfélszolgálat
"A ChatGPT és a hozzá hasonló generatív nyelvi modellek fejlődése nem csak a vállalatoknak és a magánembereknek biztosít hasznos lehetőségeket, de a kiberbűnözőknek is. Egy ilyen eszköz segítségével könnyen legyőzhetők a nyelvi akadályok, és nagyon meggyőző lehet a kommunikáció bármilyen nyelven. Ezért a világ minden pontján óvatosnak kell lenniük a felhasználóknak, hiszen a legújabb típusú fenyegetések is azonnal utolérhetik őket. Alapszabály, hogy minden helyzetben legyünk óvatosak, amikor idegenekkel kommunikálunk az interneten vagy akár telefonon, és ne adjunk meg olyan adatot magunkról, ami nem feltétlenül szükséges az adott interakcióhoz."
– mondta Csendes Balázs, a BlueVoyant kelet-közép-európai, valamint a közel-keleti térségekért felelős értékesítési igazgatója.
A BlueVoyant friss jelentése szerint ez egyre gyakrabban használt módszer arra, hogy gyanútlan ügyfelek bankszámlái felett átvegyék az uralmat.
Egyre kevésbé tűnik elrugaszkodott ötletnek: már egy webshop vagy akár egy közszereplő is viszonylag kis erőforrással üzemeltethet egy chatbotot a Facebookon, amelyen keresztül egyszerűen és kényelmesen kapcsolatba léphetnek a felhasználók a szervezettel, intézhetik az ügyeiket. Ezért megéri a kiberbűnözőknek, hogy felépítsenek egy hamis profilt egy nagy nemzetközi bankhálózat nevében, és rendszeresen frissítsék azt, mintha valóban a cég közösségi média-profilja lenne. Így ugyanis megkeresik őket a felhasználók a profilon keresztül, akiket végigvezethetnek egy sor olyan lépésen, ami elsőre úgy tűnhet, hogy az ügyfeleket segíti az ügyintézésben.
Valójában azonban arra veszik rá őket, hogy hitelesítő adatokat vagy személyazonosításra alkalmas információkat adjanak meg, esetleg egy képernyővezérlő alkalmazáson keresztül közvetlen hozzáférést adjanak magához a számlájukhoz.
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani? Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése