Akkumulátor gyárakat telepítenének egyre másra - főleg az ázsiai gyártók jönnek Magyarországra -, mindezt büszkeségtől dagadó mellel jelentik be fideszes főemberek.
Legutóbb például Ácson borult ki a bili, amikor a polgármester ezt nem merte rögtön bevallani, de aztán Szijjártó külügyér pillanatok alatt meghazudtolta.
Önmagában már a gyártói kapacitások telepítése (vízkészletek elfogyasztrása, mérgező anyagok használata, stb.) is problémákat vet fel, azonban ezen túlmenően egy égető kérdéssel is szembesít bennünket, vajon szűkebb pátriánk hulladéklerakója lesz-e az ázsiai akkumulátoripar idetelepítésével. A kérdést a Népszava járta körül nemrég, ugyanis az itteni gyárak felelnek majd azoknak az akkuknak az ártalmatlanításáért, amelyek EU piacaira kerülő.
Kiterjesztett gyártói felelősség – a kulcsa a jelenleg hatályos európai előírások, minderről az EU tagállamai egyeztek meg decemberben. A mostani szempontból legfontosabb kérdés, hogy az akkumulátor visszagyűjtése és feldolgozása egyértelműen az első forgalomba hozó felelőssége lesz, vagyis azé a vállalaté, amely legyártja, és az EU területén működő autógyáraknak átadja, vagy bármilyen más formában értékesíti az akkumulátorokat.
Józan paraszti ésszel belátható, hogy kicsi az esélye annak, hogy valahol máshol, ahol drágább a munkaerő és szigorúbbak a környezetvédelmi szabályok, új kapacitásokat építenek ki a hulladékkezelés kedvéért.
Mielőtt valaki azt mondaná, hogy majd az anyavállalatok dolga lesz mindezt elrendezni, ki kell ábrándítsunk mindenkit, ugyanis az első forgalomba hozó – a magyarországi gyárak vonatkozásában – nem a dél-koreai Samsung vagy a kínai CATL anyacége, hanem a hazánkban létrehozott leánycég, amely az itteni gyárat működteti.
Az előbb említett szabályozás úgy fogalmaz, hogy a kötelezettség a gyártó országban keletkezik, jelen esetben Magyarországon. A legkeményebb előírás, hogy a gyártóknak ingyenesen vissza kell venniük az elektromos járművek elhasznált akkumulátorait, és könnyen elérhető gyűjtőpontokat kell létrehozniuk, illetve finanszírozniuk.
Az elektromos járművekbe való akkumulátorok olyan egyedi „digitális útlevelet” kapnak, amely a teljes életútjukat végigkíséri, és tartalmazza például a bennük felhasznált újrahasznosított anyagokra vonatkozó, valamint a hulladékfeldolgozást megkönnyítő információkat is. Így a visszavételi és feldolgozási kötelezettséget a gyakorlatban lehetetlen lesz elkerülni, mert minden akkumulátor gyártója – a hulladék gazdája és felelőse - egyértelműen azonosítható lesz.
Feldolgozás tekintetében egyes alkotóelemek esetén (mint a réz vagy a kobalt) technológiailag megoldottnak tekinthető, a lítiumnál viszont egyelőre gyerekcipőben jár: az új szabályozásról szóló parlamenti háttérdokumentum szerint „a lítium-ion akkumulátorok begyűjtési aránya alacsony, az újrahasznosítás technológiailag kihívást jelent és költséges” (a Samsung gödi gyárában lítium-ion akkumulátorok készülnek, és ezt a típust fogja gyártani a CATL is Debrecenben, ácsiról még nem tudjuk pontosan, csak valószínűsíthetjük).
A kínai CATL debreceni gyárának engedélyezési eljárása is jól mutatja, hogy a gyártás során keletkezett selejtről még csak-csak esik szó, de az eladott, majd később elhasználódott akkumulátorokkal történő kérdésről semmi hír.
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése